Fidesz 263 fő

MSZP 59 fő

JOBBIK 47 fő

LMP 16 fő

Független 1 fő

80%-os feldolgozottság mellett egyelőre megvan a fidesznek a 2/3-ad, hogy ez jó-e az országnak, a demokráciának és a magyaroknak azt csak pár év múlva lehet majd megmondani. Reméljük, hogy a tejhatalommal a Fidesz nem fog visszaélni és tényleg a magyarok érdekeit fogják képviselni ahogy azt ígérték.

11 óráig a választásra jogosultak 19,37 százaléka, 480 239 ember szavazott 11 óráig. A részvételi arány 11 órakor Nógrád megyében volt a legnagyobb, 21,04 százalék, ami 8801 szavazót jelent. A legkisebb részvételi arány Baranya megyében volt, 17,19 százalék, ebben a megyében 7751-en szavaztak. A fővárosban a szavazók 19,72 százaléka, 173 238 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 24,78 százalék volt. Az 1998-as parlamenti választás második fordulójában 22,25 százalék, a 2002-es választáson 30,27 százalék szavazott 11 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás második fordulójában a választásra jogosultak 26,59 százaléka szavazott 11 óráig. (OVI)

INDEX.HU

Az amerikai LiveScience tudományos portál leleplező cikkben járt a rejtély végére: a neten terjedő fotók és videók, amelyek egy misztikus birkadisznót ábrázolnak, nem Photoshoppal készültek, hanem valódiak. És nem egy mutáns hibridet ábrázolnak, hanem a magyar mangalicát.

„Különös kinézetű, birka-disznó-lényről készült fotók terjedtek el a weben – írta a LiveScience tudományos portál csütörtöki cikkében [1]. – Az állatok nagyon hasonlítanak a birkára, és tipikusan gyapjúszerű bundájuk van, de aki alaposan megfigyeli a fejüket és a pofájukat, kifejezetten sertésszerű jellemzőket fedezhet fel.”

A különös lényről készült fotók és videók szélsebesen terjedtek el a neten, és a misztikumra fogékony közönség hosszú ideig értetlenül állt a jelenség előtt.

A találgatás, amelyben szerepet kapott a DNS-keveredés és a mutáció réme is, nagyjából egy hete kezdődött, amikor az angliai Essex Tropical Wings [2] (trópusi szárnyak) nevű állatkertjébe három új jövevény érkezett, név szerint Buddy, Margot és Porsche.

Az állatkert oktatási koordinátora, Denise Cox szerint a látogatók első látásra birkának nézték az új állatokat, és ezt a BBC helyszíni hangfelvétellel is bizonyította. Az alábbi állatkerti beszélgetés [3] egy nő és egy férfi között zajlik, nagyjából egy Ionesco-dráma dialógusának megfelelően:

Nő: Soha életemben nem láttam ilyet. Először azt hittük, birka. Aztán azt hittük, disznó, és most már nem is tudjuk, ugye?

Férfi: Lehetne belőle készíteni egy jó kis gyapjúpulóvert?

Nő: Ez a legkülönösebb dolog, amit valaha láttam. Tényleg az.

Férfi: Én meg soha nem láttam még göndört, gyapjas fülű disznót. (...)

Vajon azt mondja, hogy röf-röf?

Nő: És szőrös kolbász lesz belőle?

Az eseményről beszámoló amerikai Fox Newsnak még az essexi utca emberét is sikerült alulmúlnia: a csodalényről szóló riportjában a csatorna reggeli műsorának két műsorvezetője egyszerre álmélkodik a jelenségen. A misztikumot csak fokozza, hogy a műsorvezetők úgy mutatják be az élőlényt, mintha tényleg mutáns szörny lenne. „Az állat nem más, mint az úgynevezett birkadisznó” – árulják el a titkot, miután hosszasan csodálják a furcsa állatot.

Nem segített sokat az igazság kiderítésében a HotShootNews.com „A Sheep-Pig?!” című videója sem:

Csütörtökön aztán a LiveScience lerántotta a leplet a mutáns szörnyről: „Ez egy valódi állat, bár nem új jövevény, és nem is birka-disznó-hibrid. Egyszerűen csak szőrös disznó, amit mangalicának hívnak. A mangalicában nincs birka-DNS, az állat valójában közelebbi rokonságban áll a vaddisznóval – írta a LiveScience. – Míg az amerikaiaknak az elterjedtebb, jórészt szőrtelen, rózsaszín bőrű Észak-Amerikai disznók az ismerősek, a mangalica Ausztria és Magyarország hegyvidéki területeiről származik, ahol birkaszerű szőre megvédi a kemény európai telektől.”

Majdnem kipusztult

A mangalica fajta más, alaposabb források [4] szerint az 1800-as évek közepére alakult ki, és a göndörszőrű sertések a Balkántól az akkori Magyarország hegyvidéki területeiig mindenhol, így az Alföldön is elterjedtek voltak. 1943-ban 30 000 törzskönyvezett mangalicát jegyeztek fel az országban, de az elsősorban zsírjáért tenyésztett fajtát 1965-re szinte teljesen kiszorították a hússertések.

A mangalicát 1973-ban védetté nyilvánították, miközben az egyedek száma folyamatosan csökkent. Az ezredfordulón mindössze 1430 törzskönyvezett szőke, fecskehasú és vörös mangalicakocát tartották nyilván Magyarországon (a negyedik, a fekete fajta mára teljesen kiveszett). A mangalica reneszánszának kezdete a kilencvenes évekre tehető, és mostanra már a híres spanyol serrano sonka alapanyagául is felhasználják [5] az állat húsát.

http://index.hu