Gyorsreagálású amerikai tengerészgyalogos szakasz utazott a szudáni fővárosba, hogy megerősítse az Egyesült Államok ottani nagykövetségének védelmét – közölte helyi idő szerint pénteken Washingtonban egy hivatalos forrás. Mindeközben a Google nem hajlandó törölni az iszlám vallási körökben nagy felháborodást kiváltó videót.

A FILM ELŐZETES AMI  FELHÁBORÍTÁST KIVÁLTOTTA:

A Kartúmba vezényelt egység a Fleet Antiterrorism Security Team (FAST, a Flotta Terrorelhárítási Biztonsági Csapata) része. Ennek tagjait arra képezték ki, hogy rövid idő alatt bevethetők legyenek a terrorveszély elhárítására, és megvédelmezzék a külföldön található amerikai diplomáciai képviseleteket.

Korábban hasonló amerikai tengerészgyalogos egységeket vezényeltek a líbiai és a jemeni fővárosba is, ahol szintén tüntetések voltak a Mohamed prófétát gyalázó amerikai amatőr film miatt. A szudáni erősítésre azért volt szükség, mert Kartúmban a helyi rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, akik megpróbáltak átmászni az amerikai követség kerítésén. Az ENSZ elítéli a támadásokat

Élesen elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az arab országokban működő nyugati diplomáciai képviseletek elleni, az iszlámellenes amerikai amatőr film miatti támadásokat. Egyúttal felszólította az érintett államokat, hogy tegyenek meg mindent a missziók védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítésére.

„A Biztonsági Tanács tagjai a lehető legélesebben elutasítják a nagykövetségek és konzulátusok elleni erőszakcselekmények sorozatát” – jelentette ki a BT soros, szeptemberi elnöke, Peter Wittig német ENSZ-nagykövet helyi idő szerint pénteken este. „Nagyon aggódunk a támadások miatt. A diplomáciai képviseletek szellemisége békés, mert a jobb megértést szolgálják” – fogalmazott. Mint mondta, a támadások semmivel sem magyarázhatók, „mindegy, hogy kik, mikor és milyen indíttatásból” követik el.

Wittig szerint őrködni kell az alapvető elvek betartása felett. „A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény szerint a fogadó országok felelősek a nagykövetségekért és kötelesek minden lépést megtenni a támadókkal szemben” – hangsúlyozta. A BT felszólította a kormányokat, hogy tegyenek meg mindent a képviseletek és azok személyzete megóvására.

Korlátozzák, de nem veszik le

A Google helyi idő szerint pénteken közölte, hogy a filmrészlethez való hozzáférést korlátozta Indiában és Indonéziában, miután szerdán blokkolta Egyiptomban és Líbiában is, de nem tesz eleget a Fehér Ház kérésének.

A filmrészlettel kapcsolatban a Google kijelentette, tovább korlátozza a filmhez való hozzájutást, de nem politikai nyomásra, hanem azért, hogy a tartalom megfeleljen az egyes országok jogrendszerének.

„Korlátoztuk a hozzáférést a filmhez azokban az országokban, ahol az illegális, mint Indiában és Indonéziában, csakúgy mint Líbiában és Egyiptomban, tekintettel a rendkívül érzékeny helyzetre az utóbbi két országban. Mindez teljes mértékben egybecseng az általunk először 2007-ben lefektetett elvekkel” – fogalmazott a Google.

A Fehér Ház pénteken arra kérte az internetbirodalmat, gondolja át, hogy a videó nem szegte-e meg a YouTube szolgáltatási szabályait. A Google már szerdán úgy fogalmazott, hogy a bejátszás megfelel a szolgáltatásról szóló elveinek.

Az iszlámot gyalázták

Magyarokat is megtámadtak

Helyreállt a rend a Multinacionális Erők és Megfigyelők Békefenntartó Missziójának (MFO) egyiptomi táborában – értesült az MTI. A gázai–izraeli határ közelében, a Sínai-félszigeten lévő el-Gora tábor elleni támadásban két kolumbiai és egy egyiptomi katona megsebesült – közölte szombatra virradóra az egyiptomi biztonsági erők szóvivője. A táborban több mint 40 magyar katona, illetve rendőr teljesít szolgálatot. Nekik nem esett bántódásuk.

A tiltakozás amiatt robbant ki, mert a világhálón megjelent egy Kaliforniában leforgatott amatőr film előzetese, amely rossz fényben tünteti fel Mohamed prófétát és az iszlámot. A bejelentést megelőzően a Fehér Ház közölte, hogy Joe Biden amerikai alelnök pénteken telefonon beszélt szudáni kollégájával, Ali Oszmán Tahával, és kifejezte neki az amerikai nagykövetség biztonságával kapcsolatos aggályait. Biden hangsúlyozta, hogy a szudáni kormány felelőssége a kartúmi diplomáciai létesítmények és azok személyzetének védelme, mint ahogy azt is, hogy az Egyesült Államok számára prioritás a külföldi amerikai diplomáciai jelenlét biztonsága.

Barack Obama elnök pénteken az Andrews légibázison részt vett a líbiai Bengáziban megölt négy amerikai diplomáciai alkalmazott koporsójának fogadásán, és kijelentette: „Továbbra is mindent megteszünk, ami a hatalmunkban áll, hogy megvédjük a külföldön szolgálatot teljesítő amerikaiakat, megerősítve diplomáciai képviseleteink biztonságát és együttműködve a fogadó országokkal, amelyeknek kötelességük a biztonság szavatolása.”

Rejtélyek övezik a lázító muszlimellenes filmet

A rendező nem is létezik, az arab világban óriási felháborodást kiváltó produkció színészei pedig azt hitték, kosztümös filmben szerepelnek.

Elhatárolódnak a színészek

A bengázi konzulátus elleni támadás, valamint a kairói és tuniszi nagykövetségnél történt megmozdulások után az Egyesült Államok jemeni nagykövetségét is megrohamozták csütörtökön. A tiltakozó megmozdulások szerdán kezdődtek az Egyesült Államokban készült Innocence of Muslims című film miatt, amely állítólag Mohamed prófétát gyalázza. Mint ismert, a legtragikusabb esemény színhelye a líbiai Bengázi volt.

A rendező, Sam Bacile például valószínűleg nem is létezik. A kezdeti hírek egy zsidó származású vállalkozóról beszéltek, aki az arabok és a muszlimok bűneit bemutató filmjével Izrael mellett kívánt határozottan állást foglalni. Az Associated Press azonban valószínűleg megtalálta az igazi tettest, mégpedig egy Los Angeles-i kopt keresztény személyében, aki rendezői karrierjét megelőzően csekkhamisítással foglalkozott. Az illető, Nakoula Basseley Nakoula tagadta, hogy köze lenne a rendezői munkálatokhoz, és ennek bizonyítékául meg is mutatta az újságíróknak jogosítványát – az árulkodó középső nevet azonban ügyesen eltakarta. Nakoula részvételére utal az is, hogy az állítólagos Bacile egyik telefonszáma az ő nevéhez köthető.

Tüntetés Kairóban
Tüntetés Kairóban
Fotó: Europress/AFP

Akármi is a helyzet a rendezővel, a film egyik szülőatyja és producere bizonyosan Steve Klein, egy kaliforniai radikális keresztény, aki Irakban szolgáló fia súlyos sebesülése óta foglalkozik megszállottan a muszlimokkal. A szélsőséges csoportokat figyelő Southern Poverty Law Center szerint Klein egy olyan szélsőséges egyház tagja, mely „a fegyverek, a kormányellenes indulat és a fundamentalista kereszténység robbanékony keveréke”, a mohamedánokon kívül pedig ellenségének tekinti többek közt az abortusz-klinikákat és a mormonokat is. A férfi mindenesetre elégedett az eredménnyel: „Elértük azt a réteget, melyet el szerettünk volna érni – nyilatkozta. – Bebizonyítottuk, hogy a muszlimok már egy egyszerű sértésre is csak erőszakkal tudnak válaszolni”.

Megszólaltak a színészek is, akik többek közt a prófétáról adnak elő lealacsonyító jeleneteket a filmben. Az egyik szereplő arról beszélt a The New York Timesnak, hogy a produkciót eredetileg Sivatagi harcos címmel hirdették meg, a színészeknek pedig azt mondták, az ókorban játszódó kosztümös produkcióban kaptak szerepet – Mohamed kigúnyolásáról szó sem volt. „Száz százalékban elhatárolódunk ettől a filmtől, és kijelentjük, hogy átvertek minket céljaival és tartalmával kapcsolatban” – szól a szereplők közleménye, melyet a Los Angeles Times tett közzé. Állításukat igazolja, hogy a próféta utólag került a filmbe, látszik, hogy a színészek eredetileg nem a Mohamed nevet mondják a felvételen.

forrás: http://mno.hu


240px-Accretion_disk.jpg

A Jobbik elnöksége döntött arról, hogy Szegedi Csanádnak le kell mondani a Európai Parlamenti mandátumáról, miután egy hangfelvételen uniós források felhasználását helyezte kilátásba egy ügy megoldásához fűződően.

szegedicsanad.jpg

Szegedi Csanád EU-s pénzt ígér az őt zsidóságával szembesítő embernek

 


Célpontban Szegedi Csanád és a zsidó nagymama

 



A tavalyi évhez képest csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. A felvettek száma arányaiban nem követte a jelentkezőszám csökkenését, így a bejutási esélyek megnövekedtek - míg tavaly 69,3 százalékos volt a bejutási arány, addig idén a jelentkezők 72,2 százaléka nyert felvételt.

felvettek_gyorselemzes2012_01.jpg

Felvettek szakonként


A legtöbb hallgatót felvett alapképzési szakok listájában a tavalyi évhez képest komoly változások mentek végbe. Az élen a tavaly még csak negyedik gépészmérnöki alapszak végzett, a második helyre a múlt évben harmadik turizmus-vendéglátás került, míg a tavalyi listavezető mérnök informatikus alapszak a harmadik helyre csúszott vissza.

Új belépő a top20-ban a társadalomtudomány képzési területhez tartozó nemzetközi tanulmányok alapszak. A top20-ban idén 5 gazdaságtudományi, 4 műszaki, 3 informatikai, 2 orvos- és egészségtudományi, 2 társadalomtudományi, továbbá 1-1 bölcsészettudományi, jogi, pedagógusképzési és természettudományi szak található.

Alap- és egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű felvett hallgatók szakonként, 2012
(az első húsz alapszak) (minden finanszírozási forma)

 

Szak neve Felvettek száma
1. gépészmérnöki 2026
2. turizmus-vendéglátás 1932
3. mérnökinformatikus 1894
4. gazdálkodási és menedzsment 1690
5. villamosmérnöki 1566
6. jogász 1512
7. ápolás és betegellátás 1341
8. műszaki menedzser 1315
9. gazdaságinformatikus 1230
10. nemzetközi gazdálkodás 1146
11. általános orvos 1134
12. kereskedelem és marketing 1116
13. pénzügy és számvitel 1082
14. programtervező informatikus 1076
15. kommunikáció és médiatudomány 1037
16. biológia 1021
17. anglisztika 875
18. építőmérnöki 866
19. nemzetközi tanulmányok 810
20. óvodapedagógus 748

 

Alap-, és egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű, állami ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvett hallgatók szakonként, 2012
(az első húsz alapszak)

Szak neve Felvettek száma
1. gépészmérnöki 1999
2. mérnökinformatikus 1793
3. villamosmérnöki 1525
4. ápolás és betegellátás 1308
5. műszaki menedzser 1276
6. gazdaságinformatikus 1115
7. általános orvos 1092
8. programtervező informatikus 1040
9. biológia 980
10. építőmérnöki 846
11. földrajz 718
12. óvodapedagógus 578
13. mechatronikai mérnöki 542
14. tanító 510
15. anglisztika 490
16. matematika 488
17. igazgatásszervező 477
18. egészségügyi gondozás és prevenció 466
19. járműmérnöki 421
20. pszichológia 415


forrás:


http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/2012a_felvettek_gyorsjelentes?itemNo=3

 

 

„2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30,3 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk versenyképességünk érdekében. Ezért a következő 3 évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek számát. A célul kitűzött diplomás arányszám eléréséhez szükséges többletet az önköltséges hallgatók biztosítják”.

polónyi 4.jpg

A koncepció itt erősen félrevezető. Ugyanis jelenleg a korosztály nagyjából 60-70%-a érettségizik, tehát, ha annak 30%-a kerül a felsőoktatásba, akkor a teljes korosztálynak csak kb. ötöde kerülhet be az egyetemekre, főiskolákra. Ez a létszám a mainak nagyjából a fele. Más oldalról az is gyorsan kikalkulálható, hogy ha az érettségizettek „30%-át meghaladó mértékben” kell az államilag finanszírozott létszámot meghatározni, – s 40% kell legyen a korosztályi diplomás arány -, akkor nagyjából a hallgatók felének költségtérítéses képzésre kell(ene) járnia. (A helyzet azonban ennél is rosszabb lesz valószínűleg, hiszen az érettségi szintjének emelése csökkenteni fogja az érettségizett arányt, – így aztán ki tudja, mennyit jelent a 30% államilag finanszírozott bejutó?) Ráadásul itt már nem költségtérítéses képzésről, hanem az annál nagyjából kétszer magasabb árat jelentő önköltséges képzésről van szó, ami nyilvánvalóan nagyon radikálisan csökkenti majd a keresletet is. „A költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény - a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordításra tekintettel - határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka.”

A hallgatói létszám mindent eldönt – azt meg a miniszter dönti el
 
Itt érdemes kitérni a koncepciónak – és a kodifikált törvénytervezetnek – a felvételi rendszer átalakításával kapcsolatos elképzeléseire is. A felvételi rendszer átalakítása egyértelmű visszafordulás a 2000-es éve elejére, mivel a koncepció számos olyan elemet visszaemel, amelyek akkoriban voltak jellemzők. Ilyenek: a szóbeli meghallgatás visszahozása, a jelentkezési lehetőségek legfeljebb háromra szűkítése, a hátrányos helyzetű, ill. fogyatékossággal élők segédpontjainak megszüntetése. Szintén ide sorolhatjuk, hogy az államilag támogatott hallgatói keretszámok szakonkénti elosztását ezután minden évben, a törvény felhatalmazása alapján a társadalmi igények, az ország gazdasági teljesítőképessége alapján fogják meghatározni. Továbbá a jövőben az államilag finanszírozott helyek nem a jelentkezések arányában lesznek elosztva az intézmények és a szakok között – mint eddig –, hanem intézményekre és szakokra lebontva a központi tervező, azaz a miniszter, fogja meghatározni a keretszámokat.
 
Így a jövőben a miniszternek, ill. a kormánynak lesz teljes felhatalmazása az államilag finanszírozott létszám szakok és intézmények közötti elosztására, ez pedig alapvetően befolyásolja majd az intézmények jövőjét és tudományegyetemi ill. egyetemi besorolását. A döntéseket, melyek az ún. „nemzetstratégia” köpenyében jelennek majd meg, alapvetően a lobbiérdekek és a kormányzati önkény fogják meghatározni. Mindezek a tanulók kiszolgáltatottságát növelik, s az eddig versenyszerű felvételit központi elosztássá alakítják.
 
A másik jól kitapintható törekvés a bejutás feltételeinek szigorítása, az idegen nyelvi követelmény emelése és az emelt szintű érettségi megkövetelése. A nyelvvizsga megkövetelése helyes törekvésnek tűnik, de csak akkor, ha a közoktatás túl tud lépni az idegen nyelvi képzés kudarcán. Mind a nyelvvizsga, mind az emelt szintű érettségi bejutási feltételként történő előírása azzal a következménnyel jár, hogy a felsőoktatás az elitre, a felsőközéposztály gyermekeire szűkül – hiszen ezek a rétegek fordítanak figyelmet, és képesek anyagi erőforrásokat fordítani gyermekeik külön képzésére.
A koncepció a felsőfokú intézmények három típusát különbözteti meg: a főiskolákat, az egyetemeket és a tudományegyetemeket. Az átmeneti időszak alatt, az egyetem besorolású intézmények minőségjavításuk vagy integrálódásuk révén bekerülhetnek a tudományegyetemek sorába, vagy főiskolává alakulnak, esetleg magánintézménnyé válnak vagy megszűnnek. Azon túl, hogy a nemzetközi összevetésben nem létező fogalom a tudományegyetem, az eddig megjelent különböző intézményi besorolások meglehetősen önkényesnek is tűntek. A korábban megszüntetni akart Corvinus Egyetem végül megmenekült, de nem sorolták a tudományegyetem közé. A Semmelweis Egyetemet viszont, noha semmilyen vonatkozásban nem különb az előbbinél, tudományegyetemnek minősítették. A Kaposvári Egyetem, amely egyes napvilágra került anyagok szerint megszűnt volna, a FIDESZ nagyhatalmú helyi potentátjának felhördülése nyomán végül megmaradt. A kezdetben ugyancsak megszűnésre ítélt győri Széchenyi Egyetemről is kiderült, hogy megmarad, mégpedig maga Orbán Viktor nyilatkozott így. Ezek a besorolások és besorolási visszavonások egyértelműen mutatják az egész elképzelés mögött meghúzódó rossz ízű politikai szándékokat és szubjektivitást.
 
A törvénytervezet megtartja a három intézménytípust, de a mellékletében található besorolásban nem használja, és a Semmelweis Egyetem „kivéve a gyevi bírót” státusza sem szerepel benne. Ugyanakkor a tudományegyetemi besorolás feltételei alapján nem igen lehet abban kételkedni, hogy a besorolás a szubjektivitásnak kellő teret fog adni. Az anyag – és a törvénytervezet - némileg enyhítve megtartja a korábbi koncepció egyetemi és főiskolai kari besorolási kritériumait.  Ezek előírják a főállású oktatók létszámát, azon belül a minősítettek arányát, és az egy minősítettre maximálisan jutó nappali tagozatos hallgatólétszámot. Nyilvánvaló, hogy ha ezeket a követelményeket komolyan veszik, akkor számos egyetemi kart meg kellene szüntetni, vagy át kellene főiskolaivá minősíteni, s nem egy tudományegyetem besorolása veszélybe kerülne. Persze a tervezet természetesen máris formálja a felsőoktatást, s minden egyetem és főiskola igen jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a várható előírásoknak. Ezek az ellentmondások is azt mutatják, hogy a korábbi elitista koncepció lényegében megmaradt, csak vastagon leöntötték egy ideológiai mázzal.
 
A képzési szerkezetet illetően mintha enyhült volna az anyag a 2010-es koncepcióhoz képest. Mint az egyik hírportál találóan fogalmaz: „a bolognai rendszert alapból nem elvető tervezet néhány pontja azzal ellentétes irányt ír le”. Ilyen például az egyetem és a főiskola szétválasztása, de különösen ebbe a kategóriába esik a pedagógus képzés kiemelése a kétszintű bolognai-szisztémából: 4+1 év a majdani általános és szakiskolai pedagógusok; 5+1 év a középiskolai pedagógusok számára. Ez egy meglepő és megdöbbentő változás, hiszen sem a bolognai képzési szerkezet, sem az egységes tanárképzés bevezetése óta még nem, vagy alig telt el annyi idő, hogy bármilyen gyakorlati életből jövő visszacsatolás megtörténhetett volna. A visszafordulást így nyilvánvalóan inkább az oktatáspolitika és a felsőoktatás konzervatív erői indukálták, mintsem a tapasztalat.
 
Tegyük azt is hozzá, hogy a törvénytervezet egyik bekezdése szerint: „az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg.” Ez végül is bármilyen képzés-szerkezeti hátraarcokat lehetővé tesz. 
 
Költségtérítés és röghöz kötés
 
A tervezet radikálisan lecsökkenti a hallgatók beleszólási jogait, így a hallgatók tanulmányi és térítési ügyekben jelenleg meglévő egyetértési joga tanácsadói joggá változik. De a hallgatói tiltakozások alapvetően a költségtérítés helyett az önköltség bevezetése és a hallgatók röghöz kötése” ellen fogalmazódtak meg. A koncepció értelmében a hallgatók vagy önköltséges formában tanulhatnának, vagy állami ösztöndíjrendszer keretében, de ezért cserébe vállalniuk kellene a szerződéskötést és a meghatározott idejű magyarországi munkavállalást. Mint az oktatási államtitkár fogalmazott: „Az a fiatal, aki saját anyagi ráfordítás nélkül, közpénzből tanul és szerez diplomát, az kap valamit az adófizetők jóvoltából, amit valamilyen módon viszonoznia illik. Ezt a kétoldalú kötelezettséget rögzíti majd az a tanulói szerződés, amelynek megkötése a beiratkozás előtt a hallgató szabad döntésétől függ.”
 
A törvénytervezet kodifikálja ezeket a szabályokat, mert mint írja „az államilag támogatott képzésre felvételt nyert jelentkezővel – beiratkozását megelőzően – a képzés költségeinek állami átvállalását biztosító állami ösztöndíj szerződést kell kötni”. Arról ugyan nincs a törvénytervezetben szó, hogy mik is szerepelnek majd ebben a szerződésben, de nyilvánvaló, hogy a koncepcióban és a kormányzati megnyilvánulásokban hangoztatott hazai munkavállalási kötelezettség az egyik célja ennek.
 
Jól érzékelhetően itt jelentős és zavaros koncepcióváltozás történt a korábbi felsőoktatás-politikához képest. Mert miért is támogatja a felsőoktatást az állam? Persze eddig sem volt erre egyértelmű a válasz, de nagyjából azt lehetett feltételezni – mint ahogyan a legtöbb kontinentális európai országban is gyakorlat -, hogy az állam a felsőoktatás egy meghatározott belépési szűrőjén átlépni képes (tehát adott képességi szinttel rendelkező) tanuló képzését jóléti kiadásként támogatja. Ebben az esetben nincs helye visszatérítési követelésnek, bármit is csinál a végzett (emigrál, pályát hagy el, vagy egyszerűen nem dolgozik stb.) Ennek a gondolatmenetnek tehát az a lényege, hogy az adófizető ugyanazért fizette ki a diplomás képzését, amiért mondjuk az óvodásokét, vagy az általános iskolásokét, vagy az influenzás betegek gyógyítását - mert ezek hasznosak a társadalom egészének.
 
Ha az állam azért támogatja a diplomások egy részének képzését, mert úgy gondolja, hogy a munkaerő-piac prognosztizálható  szükségleteinek kielégítése előmozdítja a gazdasági fejlődést, akkor rendelkeznie kell olyan előrejelzésekkel is, amelyek ezeket a munkaerő-piaci szükségleteket megalapozzák. Azonban, mint például az FDSZ véleménye is hangsúlyozza: „A probléma az, hogy mindeddig nem születtek olyan megbízható munkaerő piaci elemzések, amelyekre támaszkodni lehetne a szaklétszámok meghatározásánál, a munkáltatók pillanatnyi érdekeinek kiszolgálása pedig a felsőoktatás átalakítását rossz irányba vezetheti.”
 
A munkaerő-piaci megközelítésnek lehet egy visszaütő következménye is: nevezetesen azon diplomások, akik nem találnak munkát, vagy csak alacsonyabb végzettség igényű munkát találnak, joggal interveniálhatnak a minisztérium felé, hogy számukra megfelelő foglalkoztatást biztosítsanak, hiszen az ő képzésüket azért támogatta az állam, mert tervei szerint a munkaerőpiac számot tart rájuk.
 
De jelentős ellentmondásokra bukkanhatunk más helyen is. Az egyik legmeglepőbb – s az intézmények autonómiáját is alaposan sértő – célkitűzés, hogy a tervezet szerint az állam abba is bele kíván szólni, hogy milyen piaci szolgáltatók működjenek az intézményekben: a kollégiumok, menzák és büfék központi irányítása lehetővé teszi egy állami cég létrehozatalát" – áll a javaslatban. Elképesztő – az államszocializmus kezdeti időszakát idéző - elképzelés, hogy a kollégiumok, menzák és büfék egy központi, állami cégbe kerülnének. A törvénykoncepcióban ugyan ez nem jelenik meg, de néhány jelből következtetni lehet arra, hogy az elképzelés napirenden van, ugyanis a törvénytervezet szövegéből hiányzik a jelenlegi törvénynek az a szakasza, amely arról szól, hogy: (13. § (1)) „a hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre”. Sőt a törvénytervezet e helyett arról ír, hogy a diákotthonokat törölni kell a nyilvántartásból.
 
A koncepció – és a törvénytervezet – radikálisan átalakítja a MAB és az FTT szerepét is. A tervezet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szerepének, súlyának és autonómiájának drasztikus csökkentését, függetlenségének felszámolását tartalmazza, – érvel maga a MAB is. A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot még radikálisabban átalakítja a tervezet. Az FTT-t megszünteti s új néven, lényegesen csökkentett hatáskörrel, megújuló összetétellel Felsőoktatási Tervezési Testületként hozza létre, amely testület a miniszter - a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne.Az FTT – és részben a MAB is - lényegében a felsőoktatási intézmények egyfajta – a minisztériummal szembeni - érdekérvényesítő, érdekegyeztető szervezeteként működött a 93-as törvény óta. Az igazi problémája ezeknek a szervezeteknek az volt, hogy nem kapott benne megfelelő súlyú szerepet a felhasználói szféra. A koncepció ahelyett, hogy a valódi problémát orvosolná, háttérbe szorítja ezeket a szféraautonómiát képviselő szervezeteket és csonkítja a hatáskörüket. Ez sok tekintetben ugyanolyan – az európai normákkal szembemenő - törekvés, mint amit az Alkotmánybíróság, vagy az ÁSZ esetében már láthattunk a kereszténykonzervatív kormánytól.
 
A finanszírozás csatornái – a törvénytervezet tanúsága szerint is - lényegében változatlanul megmaradnak. Ami újdonság – az a koncepcióból, s annak nyilvánosságra csak kerülő úton került anyagaiból derül ki -, hogy a költségvetési források felosztási aránya, a fenntartói normatíva javára megváltozik. A jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezetet a 70 százalékos fenntartói, a 15 százalékos képzési és a 15 százalékos  tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel. Ezen túlmenően, úgy tűnik, nem sok minden változik a finanszírozásban - már azon kívül, hogy jelentős forrásokat vonnak ki a felsőoktatásból. Nem nehéz kiszámítani, hogy a Széll Kálmán Tervben meghatározott támogatáscsökkentésnek megfelelően (ami 2012-ben 12 milliárd Ft, 2013-ban és 2014-ben pedig 38 milliárd forint) - 2012-ben 40 ezer főre, 2013-ben 35 ezer főre, 2014-ben 30 ezer főre csökken az államilag finanszírozott felvételi létszám.
 
A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a jövő évben 189,3 milliárd lenne a jelenlegi források alapján, ugyanakkor feltüntet a javaslat egy csökkentett számot is, ami 177 milliárd lenne 2012-ben, míg 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben pedig 153 milliárddal gazdálkodhatnának a felsőoktatási intézmények. Az állami támogatás tehát 2014-re a mai 80%-ára csökken, ami azt jelenti, hogy miközben az előző kormány időszakában a felsőoktatás állami támogatása a GDP arányában 0,9-1% körül volt, - ami a fejlett országok között az utolsó harmadba esett, - a keresztény-konzervatív kormány alatt ez 0,7-0,75% körüli értékre csökken, ami a fejlett országokkal összehasonlítva a legutolsó lesz.
Az államilag támogatott hallgatói létszám csökkenése, és a költségtérítés önköltségi szintre történő növelése nyomán a hazai felsőoktatás összes hallgatói létszáma a kormányciklus négy évében a mostani valamivel több, mint 300 ezer főről kb. 200 ezer főre fog csökkenni.
 
Összegzés
 
A kormány tavaly ősszel egy felsőoktatási koncepciót, s majd egy éves titkolózás után egy felsőoktatási törvénytervezetet hozott nyilvánosságra. A hivatalosan nyilvánosságra került anyagok mellett számos titkos, vagy nem nyilvános minősítésű koncepciórészlet szivárgott ki, amelyek igen radikális és ideológiailag is erősen átitatott átalakulásokat vetítettek előre a felsőoktatási szférában. Ugyanakkor a kodifikált törvénytervezet néhány vonatkozásban lényegesen „szelídebb”, mint ezek a koncepcióváltozatok. Más oldalról nyilvánvaló, hogy a törvénykoncepció számos tervezett elemről nem beszél. Így a Széll Kálmán Tervben leírt állami támogatás elvonás, s a velejáró államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése a törvénytervezetben nem jelenik meg. Nem, vagy csak áttételesen jelenik meg az intézményrendszer átalakítás, az egyes kiszolgáló tevékenységek államosítása (vagy privatizációja), az tandíj összegének radikális emelése stb. Ráadásul az elmúlt időszak törvényalkotási „módszertanából” tudjuk, hogy egy mindenki által ismert törvénytervezetből, hogyan lehet akár egy óra alatt néhány értő és gyors törvénymódosítással akár egészen más törvényt létrehozni. 
 
Végül is a keresztény-konzervatív kurzus a hazai felsőoktatás új koncepciójával – s bár enyhítve, de a törvény tervezetével is - olyan útra akar lépni, amely a fejlett világban példa nélküli. Ahelyett hogy a felsőoktatásba törekvő fiatalok előtt szélesre nyitná a kapukat, s olyan irányú fejlesztéseket ösztönözne, amely a különböző képességű fiatalok felsőoktatásbeli beillesztését segítené elő, egy alapvetően a felsőközéposztály fiataljai számára nyitott elit felsőoktatást hozna létre. A koncepció szétzilálja a rendszerváltás óta felépült hazai felsőoktatási rendszert, archaikus, túlhaladott és nacionalista populista mázzal leöntött elképzelések mentén próbál új „nemzeti” szisztémát létrehozni.   
Félő, hogy a koncepció megvalósulása a hazai felsőoktatás exodusa lesz.
 

forrás: http://hazaeshaladas.blog.hu/2011/10/27/szep_uj_vilag_a_felsooktatasban

Halálbüntetést!

2012.07.25. 22:51

Pörzse Sándor: Halálbüntetés hiánya = halál

Bándy Kata bestiális meggyilkolása újra felvetette a halálbüntetés visszavezetésének problematikáját. A Bar!kád-olvasók jól tudják, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése már a Jobbik eredeti programjában is szerepelt. A mostani felvetéseket azzal söpri le a kormányzati kommunikáció, hogy ehhez ki kéne lépni az Európai Unióból.

2012B30_web_0.jpg

Vona Gábor: A politika értelme

Politikusnak lenni ma nem tiszteletre méltó dolog. Sőt, a politika és a politikusok közutálat tárgyai. Ennek ráadásul minden alapja meg is van. A hazai közélet rettenetesen kontraszelektált. Az aljasabb, a gátlástalanabb jut előre, neki áll a verseny. Már egyetemista koromban észleltem, ahogy a legtehetségesebb és legjobb diákok politikai érdeklődésük és vénájuk ellenére elkerülték az aktív szerepvállalást és inkább valami nyugodtabb, megbecsültebb hivatás után néztek.

A Bándy-rejtély

Július 8-án brutális módon megölték Bándy Kata pszichológust, az ügyben a cigány származású P. Lászlót gyanúsítják. Rengeteg a megválaszolatlan kérdés, a rendőrség kijelentette, hogy P. László egyedül ölhetett, azonban sokan úgy gondolják, egyedül nem tudta volna végrehajtani a gyilkosságot. A rendőrség valamilyen oknál fogva minél gyorsabban le akarja zárni az ügyet. Lapunk Pécsett járt, ahol kiderült, a közbiztonság eddig is rendkívül kritikus volt, a cigányok raboltak, fenyegetőztek és nem hagyták békében élni a lakosokat.

Magyarország: könnyek a harmadik világból

Magyarok tömeges kivándorlása Nyugatra, bűnöző cigányok által rettegésben tartott magyar vidék, a lábunk alól kicsúszó termőföld, helyünk az Európai Unióban. Négy, látszólag különböző téma, valójában azonban mindegyik összefügg a másikkal. Morvai Krisztina szerint az emberek nagy része olyan gondokkal küzd, hogy nem tudnak azz al foglalkozni, mi lesz Magyarországgal, mi lesz a magyarsággal. Pedig, mondta el a Bar!kádnak a Jobbik európai parlamenti képviselője, ezek a dolgok mind befolyással vannak életkörülményeinkre.

A nemzetközi zsidók és a behódolás kormánya

Magyarországon tetőfokára hág az antiszemitizmus. Állítólag. Ezt mondják Izraelből, ezt mondják az Egyesült Államokból, ezt mondják Európából és ezt mondják itthon is. Mi meg csak nézünk nagyokat. Antiszemitizmus? Akkor miért fokozódik az izraeli befektetések mértéke Magyarországon? Egy ellenségesnek mondott környezetben? Nem logikus. Akkor viszont mire megy ki a játék? A Bar!kád utánajárt.

Nyaralásmustra

A régi vicc szerint a gazdag magyarok téli sportja az osztrák sípályákon kezdődik, a középosztály ródlizik a környező dombokon, a dolgozóknak pedig csak a síkos járda marad, ahol összetörhetik magukat. Nyáron ez valahogy úgy néz ki, hogy a felső tízezer egzotikus országokba repül, az átlag keresetű magyar a Balaton-parton hekkezik, a kizsigerelt multidolgozó pedig csak a panel erkélyére ül ki napozni. A Bar!kád összeállításában a pénztárcákhoz mérten ad utazási tippeket.

Egy lépés előre, két lépés hátra?

„Jövő héten nem lehet válság. A naptáram már tele van” – szól a híres Kissinger-idézet. Talán ezen felbátorodva fogott hozz á a nemzetgazdasági tárca a 2013. évi központi költségvetési tervezet megalkotásához, mivel a törvényjavaslatban szereplő makropálya felvázolásakor az előterjesztő nem számolt kellőképpen a gazdasági válság elhúzódásából, az euróövezeti krízis eszkalálódásából fakadó kockázatokkal, sőt további bizonytalansági faktorokkal toldotta meg őket. A szükséges pénzügyi fedezet előteremtését és a várható gazdasági hatásokat tekintve egyik legvitatottabb lépés a kormányfő által nemrégiben bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv.

A kilátástalanság költségvetése

A kormány már idén nyáron, a rendkívüli ülésszakban benyújtotta a 2013-as költségvetést és a szavazás is megtörtént a fő számokról. Ez kívülről nézve akár jó is lehetne – mennyire előrelátó ez a politikai garnitúra –, azonban nincs másról szó, mint egy üres kommunikációs blöffről, az EU–IMF elvárásainak való megfelelési kényszer generálta hatalmas „ötletről”. Nevetséges és felelőtlen dolog úgy tervezni a jövő évet, hogy még az idei második negyedév adatait sem ismerjük.

Hajrá, Kolozsvár!

Magyar futballista miatt áll a bál Romániában és Erdélyben. Vass Ádám, az olasz Brescia játékosa a Kolozsvári Vasutashoz (mai nevén: CFR Clujhoz) igazolt, Kolozsvárt bemutatkozásakor magyar városnak nevezte, emiatt nekiesett az egész román politika.

Semmi rendkívülit nem teszünk, csak a dolgunk

A Bódva-völgyében próbáljuk tenni, amit ránk bízott a Gondviselés, és ha minden egyes felvidéki, illetve a magyarságát őrző ember így gondolkodna, akkor nem tartanánk ott, ahol jelenleg, hiszen tagadhatatlan tény, hogy itt, a Felvidéken is fogy a magyar. Azt akarom, hogy a főút mellett ne csak az legyen kitéve, Moldava nad Bodvou ötszáz méter múlva letérő, hanem az is oda legyen írva, hogy Szepsi. A megoldás nyilván az autonómia lenne, de ez a szó a szlovák parlamentben tabunak számít – mondta lapunknak Dobos Zoltán, a felvidéki magyarság kulturális életének motorja.

Árpád-kori emlékek

Magyarországot járva számos Árpád-korabeli építészeti alkotásra, zömében templomra bukkanhat az ember. Sajnos ezen épületek nagy részének létezéséről sokaknak fogalmuk sincsen, és – részben szándékosan – teljesen a feledés homályába merültek. Érdemes felkeresni ezeket a helyszíneket, megismerni ezek történetét, hiszen történelmünk, kultúránk alapjairól van szó.

Kelet-Zalából Nyugat-Somogyba

Itáliából jövet Lentinél érjük el a semmi másra nem hasonlító, gyönyörű zalai dombokat. Hogy a honvágy teszi vagy a művelt nyugatból való kiábrándultság, magunk sem tudjuk, de úgy tekintünk erre a vidékre, mintha a Mennyországba érkeztünk volna. Kicsit kies, kicsit élettelen, de a miénk. El is határozzuk, hogy teljesítünk néhány tucat kilométert a Kőszeg és Szekszárd közt futó Dél-dunántúli Kéktúrából. – Kenyeres Oszkár ezúttal Délnyugat-Magyarországot mutatja be az olvasóknak.

London harmadszor

Londonra figyel a világ, Londonra figyel Magyarország. Július 27. és augusztus 12. között az angol fővárosban rendezik meg a harmincadik olimpiai játékokat. Mi, magyarok igencsak el vagyunk kényeztetve, ami az olimpián szerzett aranyérmek számát tekinti. Egyfelől jogos az elvárás sportolóink irányába, ugyanakkor tény, hogy a világ versenysportja rengeteget fejlődött, olyan országok is felkerültek az olimpiai térképre, amelyeknek eredményeit korábban sokan megmosolyogták. A háromszoros aranyérmes vízilabda-válogatottól egy bronzérem csalódást jelenthet, míg például a férfi kézilabdacsapattól a pontszerzés is szép eredmény lenne. Szurkoljunk a 159 magyar sportolónak! Értékeljük helyén az eredményeket, a pontokat, egyéni csúcsokat, és közben bízzunk benne, hogy a hagyományoknak megfelelően előkelő helyen végez Magyarország a nemzetek rangsorában!

Egy lista szerint ismét prémiumok kiosztására készül a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő ZRt., annak ellenére, hogy dr. Kriza Ákos miskolci polgármester februárban jutalom-és prémiumstopot rendelt el. Rendkívüli sajtótájékoztatón követelte az MSZP, hogy a városvezetés menessze a holding igazgatóságát.

Mint ismeretes, az eladósodott vagyonkezelő cég öt vezetője összesen 8 millió forint év végi jutalmat kapott februárban. Az akkori közfelháborodás miatt a polgármester jutalom- és prémiumstopot rendelt el, az érintettekkel pedig visszafizettette a pénzt.

mszp_49d9fe92a3963.jpg

A Blikk múlt hét pénteken viszont arról számolt be, hogy egy, a birtokukba került lista szerint kilenc vezetőnek összesen mintegy 34 millió forintot ítélt meg május 11-i ülésén a Miskolc Holding igazgatósága.

Értesülésük szerint Vécsi Györgynek, a tanács saját elnökének munkáját két esetben is elismerte, ugyanis az év első felében még a hőszolgáltató ügyvezetőjeként tevékenykedett, ezt követően került a Holdinghoz. Neki összesen 7,8 millió forintot tennének a zsebébe. Szélyes Domokos, a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. vezérigazgatója több mint 8 millió forintot remélhet, de nem kevés összeg juthat Pálffy Kingának, aki 2011. december 15-től lett a Holding vezetője. Mivel a múlt évért járó prémiumokról van szó, ő erre a két hétre érdemelte ki a 390 ezres prémiumot.

Ennek kapcsán még aznap rendkívüli sajtótájékoztatón követelte az MSZP, hogy a városvezetés menessze a Miskolc Holding igazgatóságát, hiszen dr. Kriza Ákos polgármester tájékoztatása szerint Miskolcon jutalom- és prémiumstop van érvényben.

A mai napig hallgatnak az ügyben, a Miskolc Holding igazgatósága csupán egyetlen közleményt adott ki. Pénteken egyebek mellett azt írták, hogy a város cégénél és a vállalatcsoportnál, mint minden gazdasági társaságnál, teljesítményhez kötött javadalmazási rendszer működik, és egy vállalat normál működéséhez tartozik, hogy elvégzi a kiértékelést, arról az igazgatóság és a Felügyelő Bizottság határozatot hoz, a jogszabályoknak és a belső szabályozásnak megfelelően. "De prémium kifizetésre egyelőre engedélyt nem adott az igazgatóság, így a Miskolc Holding Zrt.-nél és tagvállalatainál jelenleg alkalmazásban álló vezetők számára vezetői prémium kifizetés nem történt."

Az MSZP szerint nyilvánvaló, hogy hallgatásával maga a város vezetése ismeri el azt, hogy nincs semmiféle jutalom- és prémiumstop a városi cégeknél, erre utal az is, hogy a pénteken kirobbant botrány után nem voltak hajlandóak meneszteni a Miskolc Holding vezetőségét.

- Öt teljes nap telt el azóta, hogy Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja közétette: az állítólagos polgármesteri tiltás ellenére 34 millió forintot osztott ki prémiumként a Miskolc Holding igazgatótanácsa kilenc felsővezető között. Azóta a Holding szánalmas magyarázkodásán túl érdemi lépés nem történt, a miskolci városvezetés, amely a prémiumosztogató embereket kinevezte, mélyen hallgat, s még az MSZP felszólítása ellenére sem meneszti a 34 millió forint sorsáról döntő embereket - írta szerdai közleményében Földesi Norbert, a szocialisták miskolci önkormányzati frakciójának vezetője. - Ez egyetlen dolgot jelent: Miskolcon nincs prémium- és jutalomstop, a Holding igazgatóságának döntése dr. Kriza Ákos polgármester tudtával és beleegyezésével történt. Dr. Kriza Ákos ebben az ügyben is hazudott a miskolciaknak.

A STOP próbálta elérni a miskolci polgármestert, de csak a Városháza szóvivőjével sikerült kapcsolatba kerülni, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben a Holding közleménye a mérvadó. Szerintük nincs is ügy, mivel nincsenek kifizetett prémiumok.

Megkeresésünkre Pásztor Imre, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetője elmondta, nem prémiumokról, hanem jutalmakról van szó, melyekről a teljesítmények kiértékelése után döntöttek. - A Miskolc Holding Zrt.-nél és tagvállalatainál a 2011. évben jutalmat azok a dolgozók - nem vezetők - kaptak, akiknek belső szabályzat szerint vagy teljesítményük után járt. Jutalomban részesülhettek például az MVK-nál (Miskolci Városi Közlekedési Zrt.) balesetmentesen közlekedő sofőrök. Ők, akik minden nap a város vérkeringését biztosítják, 7 évente balesetmentes munkájukért 49 ezer forint jutalomban részesülnek. A Miskolc Holding értékeli a teljesítményt, a szorgalmas, állhatatos munkát. Ezért kaptak a villanyszerelők, takarítók, diszpécserek, asztalosok és központi fűtésszerelők teljesítményhez kötött jutalmat - szögezte le Pásztor Imre.

Szerző: -vp-

http://www.stop.hu/belfold/orban-jol-mondta-dol-a-penz-igy-szorjak-miskolcon/1068319/

forrás: http://mszp.hu/hirek/orban_jol_mondta_dol_a_penz_igy_szorjak_miskolcon

süti beállítások módosítása