A jogbiztonság, a tervezhetőség követelménye mindenképpen sérül az extraadók bevezetésével, a kérdés az, hogy az utolsó pillanatban betett módosításokkal sikerült-e kivédeni minden alkotmányos aggályt. Valószínűleg nem, az Alkotmánybíróság és az EU is több ponton beleköthet a válságadókba, illetve a meghosszabbított bankadóba is. Ezekből jövőre 360 milliárd forintot vár a kormány.

A kormány már az első adócsomagjának [1], a nyári salátatörvénynek több pontja miatt is magyarázkodásra kényszerül az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Bizottság előtt, és most könnyen lehet, hogy a második akcióterv gerincét képező újabb pakk [2] több eleme is e fórumok elé kerül. (Eddig 52 indítvány támadta meg az AB előtt az állami szférában kifizetett végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adót, egy magánszemély pedig a bankadót. Brüsszel a jegybankelnök fizetésének azonnali csökkentése miatt vizsgálódik [3], és a pálinkafőzéssel kapcsolatos [4] jövedékiadó-mentességet is kifogásolták [5] a Bizottság szakértői.) Az Indexnek nyilatkozó adószakértők egyöntetűen úgy vélik, hogy az extraadók [6] adóalapja, a visszamenőleges hatály, a rövid felkészülési idő, valamint a bankadó változatlan formája az alaptörvénybe ütközhet, emellett pedig a telekomadó sérheti egy uniós szabályt.

Több gond is van

Viharos gyorsasággal készítette el a kormány az újabb három extraadóról szóló törvényjavaslatot (amely egyébként egyéni képviselői indítványként került a parlament elé, kikerülendő a kötelező társadalmi és államigazgatási egyeztetést), ezt pedig a jelek szerint megsínylette a jogszabálytervezet minősége.

Az extraadókról szóló szabályok valamikor december első napjaiban léphetnek hatályba, vagyis úgy állapíthat meg a parlament három újabb, 2010. évi sarcot a kormány kezdeményezésére, hogy életbe lépésükkor az idei esztendőből még egy hónap sem lesz hátra. Ráadásul az utolsó pillanatig úgy volt [7], hogy az idei adót a tavalyi forgalom, a tavalyi nettó árbevétel után kell megfizetni - ezt a hétfő esti szavazás előtt végül módosították, az adóalap az idei árbevétel lesz.(A költségvetésre idén tervezett bevételek fedezetéül az extraadókból előleget kell fizetni, ennek kiszámításához a 2009-es árbevételi adatokat kell használni.)

Az adóalap megállapításának módja, vagyis hogy egy már lezárt adóév forgalmi adatai alapján vetik ki a válságadókat, felvetheti az alkotmányosság, a jogbiztonság és az arányos közteherviselés kérdését – vélekedik egy neve elhallgatását kérő adótanácsadó. Azzal érvel: lehet, hogy azt az árbevételt, amit most adóztatni kívánnak, az érintett cég már befektette vagy osztalékként kifizette, és ezért az adókötelezettség megállapításának tervezett módja nem tükrözi a jelenlegi vagyoni helyzetét a társaságnak. Bár az érvelés még alapvetően az eredeti előterjesztésre, tehát a 2009-es adóévet alapnak tekintő jogszabálytervezettel kapcsolatban született, annak több eleme azzal együtt is megállja a helyét, hogy végül az idei adóév forgalma alapján kell majd fizetni: önmagában az is problémás lehet, hogy az év ilyen késői szakaszában vezetnék be a terheket, vagyis az érintettek úgy kezdtek neki az idei gazdálkodásuknak, tervezték meg a 2010-es működésüket, hogy annak idején a különadók nem voltak előttük ismertek. Vagyis, emelte ki az Indexnek több szakértő, sérülnek a kiszámíthatóságra, a tervezhetőségre vonatkozó alapelvek így is, úgy is, bár kétségkívül jelentősen enyhíti az extraadók jogi megítélését, hogy legalább nem egy már lezárt év forgalmát adóztatják utólag.

A telekomadó ezen felül egy másik szempontból is okozhat gondot: egy uniós irányelv kiköti, kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek (főleg engedélyezések és szabályozói funkciók) fedezésére lehet adót kivetni speciálisan a távközlési cégekre, és azoknak objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lenniük – emlékeztet Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Lehet, hogy a most terítéken levő különadó ezzel nincs összhangban. (Az EU a magyar tervbe vett szabályra hasonlító spanyol és francia rendelkezés miatt eljárást indított a két ország ellen, és most tájékoztatást kért [8] a magyar kormánytól.)

A szakember szerint az is kérdéses, vajon kiállná-e a 2010 utáni bankadó az alkotmányossági próbát. A kormány terve az, hogy ahogyan a 2010. évi, úgy a jövő évi bankadót is a 2009 év végi állapotra (korrigált mérlegfőösszegre, díjbevételre, stb.) vetnék ki. Ez azt eredményezheti, hogy az adóalanyok a 2009. évi állapotuk után többször fizetnék meg a terhet. Egy harmadik névtelenségbe burkolózó adószakértő szerint a bankadó formája azért sértheti az alkotmányt, mert nem veszi figyelembe a vagyoni viszonyok változását, így ütközik az arányosság elvével, hiszen a befizetendő adó összege nem csökken akkor sem, ha idő közben a mérlegfőösszeg, díjbevétel, stb. kisebb lett.

360 milliárd forint a tét

Nagyon sok pénz sorsa múlik azon, hogy megtámadják-e a szóban forgó passzusokat, és ha igen, hogyan dönt az Alkotmánybíróság, vagy miként ítéli meg a magyar szabályt az EU. A bankadóként elhíresült különadó éves szinten 200 milliárd forintot hoz az állam konyhájára, a most bevezetendő három extraadó pedig 160 milliárd forintot tehet ki, összesen tehát 360 milliárd forint, a GDP mintegy 1,3 százalékát kitevő bevétel sorsa lehet utólag kérdéses.

(forrás: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.