Az MSZP és az LMP együtt emlékezteti Schmitt Pált arra, mit mondott nemrég a népszavazásról. Schiffer András gyurcsányozott egyet, de Mesterházy nem vette fel a kesztyűt.

Közös nyilvános levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a Fidesz kedden bejelentett lépései [1] miatt.

(A Fidesz vezetése már hétfőn este tudott arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja az kormány egyik első intézkedését, amely visszamenőleg adóztatta meg 98 százalékkal a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseit.)

"Korábban még soha nem volt példa arra, hogy egy kormány ne fogadta volna el az Alkotmánybíróság (Ab) valamelyik döntését. A kormányoldal most mégis ezt tette, sőt, sokkal tovább ment, támadást indított az Ab és a népszavazás intézménye ellen" - írták levelükben, amivel arra is emlékeztették Schmitt Pált, hogy nemrég azt nyilatkozta, az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.

"Könnyű lenne azzal elintézni, hogy összenő, ami összetartozik, de nem erről van szó" - magyarázta Schiffer az MSZP és az LMP összefogását. Hozzátette, "nem felejthetjük el, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya tüntetéseket vert szét".

"Valóban, sok mindenben nem értünk egyet, de most összefogás szükséges", reagált Mesterházy Attila.

Schiffer úgy fogalmazott, hogy "betelt a pohár", szerinte most alkotmányos értékekről van szó, ezek pedig a konzervatív oldalnak is fontosak kell, hogy legyenek. "Nem az ellenzék jogainak szűkítését, hanem a népszavazás jogának korlátozását kezdeményezte a Fidesz", mondta.

Közölte: demagógia azzal érvelni, hogy a hatályos alkotmány számozása szerint az 1949. évi XX. törvény, "Magyarország 1989 óta alkotmányos demokrácia". Bár szerinte is kiigazításra szorul a rendszer, de az Alkotmánybíróság döntései olyan értékek, amelyeket fenn kell tartani. "Az Ab hatáskörét nem szabad szűkíteni, hiszen, ha ezt teszik, nem lesz olyan fórum, ahol felül lehet írni a kormány döntéseit", tette hozzá az LMP frakcióvezetője.

(forrás: index.hu)

Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a jelentés elfogadása után újságírókkal azt közölte: a jelentés szerint a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia.

A jelentésnek az a része, amely a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-áról 19-ére virradó éjszakai ostromával foglalkozik, kitér arra is: "az albizottság fontos feladatának tekintette, hogy választ találjon arra a kérdésre, a szakszerűtlenségek ilyen kritikus tömege, majd ezt követően a felelősségre vonás teljes eltussolása lehetett-e a véletlen műve? Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni. (...) Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé. Az albizottság munkája során feltárt körülmények kétségessé teszik, hogy a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt".

A testület fideszes elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy az albizottság objektivitásra, a valóság feltárására törekedett és nem folytatott "boszorkányüldözést".

Gulyás Gergely nagy eredménynek minősítette, hogy egyhangúlag fogadták el a jelentést, megítélése szerint négy év után is érdemes volt elvégezni ezt a vizsgálatot, amelynek vannak kézzelfogható eredményei is. A politikus ezek közé sorolta például azt, hogy a bv-intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak, továbbá, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.

Varga László (KDNP) az újságíróknak arról beszélt, hogy számos, a bizottsági tagok előtt elhangzott nyilatkozat nagyon megviselte, lelkileg feldúlta, egyrészt azért, mert ártatlan emberek szenvedéseivel kellett szembesülnie, másrészt pedig azért, mert hazugságokat kellett végighallgatnia. A kormánypárti politikus szerint ezek közül is az egyik legsúlyosabb volt Gergényi Péter meghallgatása, aki "semmit nem ismert el". Varga László megjegyezte, hogy amíg ez büntetlenül marad, addig ő nem lehet nyugodt.

Révész Máriusz (Fidesz) szerint az emberek tisztábban látnak abban a tekintetben, hogy mi történt 2006 őszén, jelentősen változott a szemléletük, és ez a testület munkájának egyik legfőbb eredménye.

Szabó Timea (LMP) elmondta, hogy pártja egyetért a jelentéssel, amely szakmailag megalapozott, morálisan és politikailag pedig árnyalt. Nem igazak azok a vádak, hogy prekoncepció alapján dolgozott a bizottság, ugyanakkor az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy "a volt miniszterelnök politikai legitimitásának feszegetése" nem tartozott a bizottság hatáskörébe, ezért is javasolta a jelentés erre vonatkozó részletének mellőzését, amit a bizottság részben elfogadott.

Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke nem vett részt az albizottság ülésén, így nem is szavazhatott a jelentésről. Az ülésen Gulyás Gergely emlékeztetett arra: az eredeti terv- és munkamegosztás szerint a jelentésnek azt a részét, amely a 2002-2010 közötti jogsértésekről szól, a jobbikosok készítik, de kedd estig nem kapta meg annak szövegét.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az MSZP bojkottálta az albizottság munkáját.

Az albizottság a múlt héten fejezte be a meghallgatásokat. A szerdai ülésen született döntés után a jelentést még ezen a napon tárgyalja a főbizottság, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.