Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti, mondta a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a Tényekben [1]. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok.

Az új parlament első intézkedése volt 2010 tavaszán a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet 2011. január elsejétől. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.

A Fideszben még nem tisztázott, hogy milyen formában valósulna meg a szavazati jog megadása, mondta az Indexnek Gulyás Gergely, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a határon túliak 6-8 külön mandátum sorsáról dönthetnek.

forrás: index.hu

Nem az első hírekben szereplő Makovecz Imre, hanem egyesülésének két, árvizi vészhelyzetekben tapasztalatot szerzett tagja állhat a Devecserben épülő telep tervezésének élére. Közben egy osztrák vállalkozó vállalta, hogy ingyen építene 15 sorházat, és gyűjtést is indított hazájában.

Egymással párhuzamosan két társaság is felajánlotta segítségét a vörösiszap-katasztrófa miatt lakóhely nélkül maradtaknak. Az árvíz sújtotta Felsőzsolca újjáépítésében is részt vevő építészek ambiciózus terve szerint egész negyedet építenének Devecseren. Turi Attila és Zsigmondi László építészek gyorsan felhúzható házakat építenének, amelyekbe a tél előtt be lehetne költözni. Kérdésünkre, hogy ki finanszírozná a tervezést és a kivitelezést, egyelőre nem tudtak válaszolni, interjúnk idején tartottak a devecseri polgármesterhez az első megbeszélésre.

Karácsonyra beköltözhetnének

Turi Attila elmondta, a katasztrófavédelemtől kapták a felkérést, mivel már van tapasztalatuk az ilyen projektekben. A sajtóban megjelent híreket, miszerint Makovecz Imre, az Orbán Viktor barátjaként is ismert építész tervezné az új devecseri negyedet, Turi úgy kommentálta: a tervezést végző Kós Károly Egyesülés keretében folyhat a munka, ennek az egyesületnek valóban Makovecz Imre a szellemi vezetője.

A telep önkormányzati területre épül, erősítette meg információinkat Devecser polgármestere. Toldi Tamás elmondta, hogy egy korábbi rendezési terv szerint már beépítésre kijelölt területre kerülnének a károsultaknak épített házak. “Előregyártott elemekből, száraz technológiával már karácsonyra beköltözhető házak épülhetnek” – mondta a polgármester.

Hogyan választották ki a Kós Károly Egyesülés [1]t – kérdeztük, amire Toldi elmondta: Orbán Viktor kolontári látogatásán megmutatta, melyik nyolc házat kell lebontani, mert akadályozzák a gátépítést. A miniszterelnök ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az emberek nem maradhatnak fedél nélkül, és új negyedet kell építeni. A devecseri polgármester Kolontárról hívta át az ott szemléző építészeket.

Osztrák segítség

A magyar összefogással párhuzamosan egy osztrák tulajdonú, Devecserben működő cég is a károsultak segítségére siet. Az építészeti alapanyagokkal és ingatlanhasznosítással foglalkozó vállalat 15 házat építene a faluban. A Leier Hungaria Kft. vezetője, Vaskó Zsolt elmondta, ha az önkormányzat rábólint, akkor a házakat karácsonyra át tudnák adni. Biztosat azonban nem tudott még mondani, mert projektjük attól is függ, milyen megállapodás születik a magyar építészekkel. Szó lehet akár közösen épített lakóövezetről is.

A cég vezetője, Michael Leier hazájában létrehozott egy támogatásokat gyűjtő és menedzselő alapot. Ennek tagjai a burgerlandi tartomány, a burgerlandi iparkamara, a magyar konzulátus és maga a tulajdonos is. A tagok nem csak pénzt adnak az alapba, de ismertségüket felhasználva nagy támogatókat gyűjtenek Ausztriában.

forrás: index.hu

A 12 legnagyobb európai biztosítótársaság veszélyben érzi a magyar magánnyugdíjpénztári tagok 2700 milliárd forintos megtakarítását.

Fenyegetve érezvén a közel hárommillió magyar magánpénztári tag megtakarításait, a tizenkét legnagyobb európai biztosítótársaság levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez és a témában felelős összes biztoshoz, valamint Herman Van Rompuyhoz, az Európai Tanács állandó elnökéhez, hogy eltérítsék szándékától a magyar kormányt – írja a Népszabadság.

Az ugyanis felfüggeszteni szándékozik az átutalásokat a magán-nyugdíjpénztári tagok számláira, évi 420 milliárd forinttal, azaz 1,4 milliárd euróval növelve a költségvetés bevételeit. A társaságok azt is sérelmezik, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztári tagokat az állami felosztó-kirovó rendszerbe való visszatérésre ösztönzi.

A lap úgy tudja, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos munkatársai már fogalmazzák a választ. Brüsszelben a Népszabadság szerint aggódnak a magán-nyugdíjpénztári fejlemények miatt, ám a nyugdíjrendszer kialakítása nemzeti hatáskörbe tartozik, és a bizottság a hiánycsökkentést is szorgalmazta, ami megnehezíti a kormány döntésének bírálatát.

Brüsszeli források feltételezik, a magyar kormány nem véletlenül hagyta homályban, mikor, milyen módon fizeti vissza a járulékot a magánnyugdíjrendszerbe: ha ugyanis törvényben rögzítenék azt, akkor a pénz visszatartása nem lenne elfogadható deficitcsökkentésként. Így viszont csupán a pénztártagok kezdeményezhetnek pereket.

E dilemmára utal áttételesen Andor László szociális ügyi biztos, akihez a nyugdíjtéma tartozik. Szerinte a nyugdíjrendszereknek kellően stabilnak kellene lenniük ahhoz, hogy átlátható és kiszámítható keretet adjanak az embereknek a várható nyugellátásukról. A magyar lépések alááshatják a bizalmat, ideértve a további járulékfizetési készséget. A biztos szerint a rövid távú fiskális nyereséget a nyugellátás implicit kötelezettségének növekedése kíséri, ami hosszabb távon ugyanekkora pénzügyi kihívást jelent majd.

forrás: index.hu

A jogbiztonság, a tervezhetőség követelménye mindenképpen sérül az extraadók bevezetésével, a kérdés az, hogy az utolsó pillanatban betett módosításokkal sikerült-e kivédeni minden alkotmányos aggályt. Valószínűleg nem, az Alkotmánybíróság és az EU is több ponton beleköthet a válságadókba, illetve a meghosszabbított bankadóba is. Ezekből jövőre 360 milliárd forintot vár a kormány.

A kormány már az első adócsomagjának [1], a nyári salátatörvénynek több pontja miatt is magyarázkodásra kényszerül az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Bizottság előtt, és most könnyen lehet, hogy a második akcióterv gerincét képező újabb pakk [2] több eleme is e fórumok elé kerül. (Eddig 52 indítvány támadta meg az AB előtt az állami szférában kifizetett végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adót, egy magánszemély pedig a bankadót. Brüsszel a jegybankelnök fizetésének azonnali csökkentése miatt vizsgálódik [3], és a pálinkafőzéssel kapcsolatos [4] jövedékiadó-mentességet is kifogásolták [5] a Bizottság szakértői.) Az Indexnek nyilatkozó adószakértők egyöntetűen úgy vélik, hogy az extraadók [6] adóalapja, a visszamenőleges hatály, a rövid felkészülési idő, valamint a bankadó változatlan formája az alaptörvénybe ütközhet, emellett pedig a telekomadó sérheti egy uniós szabályt.

Több gond is van

Viharos gyorsasággal készítette el a kormány az újabb három extraadóról szóló törvényjavaslatot (amely egyébként egyéni képviselői indítványként került a parlament elé, kikerülendő a kötelező társadalmi és államigazgatási egyeztetést), ezt pedig a jelek szerint megsínylette a jogszabálytervezet minősége.

Az extraadókról szóló szabályok valamikor december első napjaiban léphetnek hatályba, vagyis úgy állapíthat meg a parlament három újabb, 2010. évi sarcot a kormány kezdeményezésére, hogy életbe lépésükkor az idei esztendőből még egy hónap sem lesz hátra. Ráadásul az utolsó pillanatig úgy volt [7], hogy az idei adót a tavalyi forgalom, a tavalyi nettó árbevétel után kell megfizetni - ezt a hétfő esti szavazás előtt végül módosították, az adóalap az idei árbevétel lesz.(A költségvetésre idén tervezett bevételek fedezetéül az extraadókból előleget kell fizetni, ennek kiszámításához a 2009-es árbevételi adatokat kell használni.)

Az adóalap megállapításának módja, vagyis hogy egy már lezárt adóév forgalmi adatai alapján vetik ki a válságadókat, felvetheti az alkotmányosság, a jogbiztonság és az arányos közteherviselés kérdését – vélekedik egy neve elhallgatását kérő adótanácsadó. Azzal érvel: lehet, hogy azt az árbevételt, amit most adóztatni kívánnak, az érintett cég már befektette vagy osztalékként kifizette, és ezért az adókötelezettség megállapításának tervezett módja nem tükrözi a jelenlegi vagyoni helyzetét a társaságnak. Bár az érvelés még alapvetően az eredeti előterjesztésre, tehát a 2009-es adóévet alapnak tekintő jogszabálytervezettel kapcsolatban született, annak több eleme azzal együtt is megállja a helyét, hogy végül az idei adóév forgalma alapján kell majd fizetni: önmagában az is problémás lehet, hogy az év ilyen késői szakaszában vezetnék be a terheket, vagyis az érintettek úgy kezdtek neki az idei gazdálkodásuknak, tervezték meg a 2010-es működésüket, hogy annak idején a különadók nem voltak előttük ismertek. Vagyis, emelte ki az Indexnek több szakértő, sérülnek a kiszámíthatóságra, a tervezhetőségre vonatkozó alapelvek így is, úgy is, bár kétségkívül jelentősen enyhíti az extraadók jogi megítélését, hogy legalább nem egy már lezárt év forgalmát adóztatják utólag.

A telekomadó ezen felül egy másik szempontból is okozhat gondot: egy uniós irányelv kiköti, kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek (főleg engedélyezések és szabályozói funkciók) fedezésére lehet adót kivetni speciálisan a távközlési cégekre, és azoknak objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lenniük – emlékeztet Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Lehet, hogy a most terítéken levő különadó ezzel nincs összhangban. (Az EU a magyar tervbe vett szabályra hasonlító spanyol és francia rendelkezés miatt eljárást indított a két ország ellen, és most tájékoztatást kért [8] a magyar kormánytól.)

A szakember szerint az is kérdéses, vajon kiállná-e a 2010 utáni bankadó az alkotmányossági próbát. A kormány terve az, hogy ahogyan a 2010. évi, úgy a jövő évi bankadót is a 2009 év végi állapotra (korrigált mérlegfőösszegre, díjbevételre, stb.) vetnék ki. Ez azt eredményezheti, hogy az adóalanyok a 2009. évi állapotuk után többször fizetnék meg a terhet. Egy harmadik névtelenségbe burkolózó adószakértő szerint a bankadó formája azért sértheti az alkotmányt, mert nem veszi figyelembe a vagyoni viszonyok változását, így ütközik az arányosság elvével, hiszen a befizetendő adó összege nem csökken akkor sem, ha idő közben a mérlegfőösszeg, díjbevétel, stb. kisebb lett.

360 milliárd forint a tét

Nagyon sok pénz sorsa múlik azon, hogy megtámadják-e a szóban forgó passzusokat, és ha igen, hogyan dönt az Alkotmánybíróság, vagy miként ítéli meg a magyar szabályt az EU. A bankadóként elhíresült különadó éves szinten 200 milliárd forintot hoz az állam konyhájára, a most bevezetendő három extraadó pedig 160 milliárd forintot tehet ki, összesen tehát 360 milliárd forint, a GDP mintegy 1,3 százalékát kitevő bevétel sorsa lehet utólag kérdéses.

(forrás: index.hu)

Egykulcsos, családi adózás, szabad gyümölcspálinka-főzés, erős spórolás a közszférában, 98 százalékos adó a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra a közszférában, a 2 millió forintban bekorlátozott állami vezetői bérek, az állam konyhájára évente 200 milliárd forintot hozó bankadó, kiterjesztett Széchenyi-program - ezek a kormány első akciótervének főbb elemei. A költségvetési egyenleg rendben lehet, de az óvatosság továbbra is indokolt.

Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét – jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni. Az akcióterv rímel a lapunkban ismertetett [1], ám szinte napról [2] napra formálódó tervekkel [3], és az alábbi 29 pontból áll:

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Információnk szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. Az Orbán által név szerint említett jegybank elnöke, a Fidesz által sokat támadott Simor András ezzel havonta több mint hatmillió forintot bukik.

Íme az Index által tavaly ősszel összeállított [4] harmincas toplista:

A portfolio.hu azzal egészítette ki [5] a fenti táblázatot, hogy Bihari Vilmos és Hardy Ilona időközben már nem monetáris tanácstag, Simor András MNB-elnök fizetése pedig az MNB oldalán elérhető jelenlegi adatok szerint havi 8 millió 340 ezer forint, Karvalits Ferencé 6 millió 672 ezer, Király Júliáé 5 milió 838 ezer forint. A monetáris tanács további tagjai 2 millió 919 ezer forintot keresnek havi szinten.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.

A költségvetés köszöni, jól van

Bár a lépések időzítése nem mindig derült ki a beszédből és a részletszabályokról sem tudunk sok mindent, de hevenyészett számításokat lehet végezni az információink és ésszerű feltételezések alapján.

Idén a kisebb adólépésekre (kisadók egy részének eltörlése, öröklési és ajándékozási illeték megszüntetése egyenes ági viszonylatban, társaságiadó-könnyítés) kerülhet sor, ezek 20-30 milliárd forintot vehetnek ki az állam zsebéből. Alapból van egy - Varga Mihály államtitkár elmondása szerint - 230 milliárd forintos lyuk még, ezt azonban be lehet tömni a pénzügyi szektorra kivetett adóval és a közszférában végrehajtandó spórolással. Szakemberek szerint teljesen irreális már idén 200 milliárd forint pótadót várni a pénzügyi szektortól (400-500 milliárd forint nyereséget termelhetnek évente a bankok, biztosítók és pénzügyi lízingcégek, ráadásul ebből már - adóalapcsökkentő tételek miatt - 50-80 milliárd forintot elvisz a normál társasági adó), inkább 100 milliárd forint tűnik a valósághoz közelebb álló bevételvárakozásnak. A közszférában viszont lehetségesnek tűnik már idén a fennmaradó durván 150 milliárd forintot megtakarítani.

Jövőre a 16 százalékos egykulcsos szja az idei helyzethez képest becslésünk szerint 220-250 milliárdos lyukat üt a büdzsén, ezen felül még van egy kis, 50-80 milliárd forintos hiánytúlszaladási kockázat. A "bankadó" és az, hogy a költségvetési szektorban az idén elkezdődő spórolás jövőre fejti ki valódi költségcsökkentő hatását, ez a két tétel azonban hozzávetőlegesen ezt a lyukat be is foltozhatja. A bizonytalanságot az okozza, hogy a banki hitelezés beindul-e, a pénzügyi szektort érintő megszorítások (a bankadón felül a devizahitelezés elsorvasztása) megkérdőjelezik a hitelkínálat felpörgését. Márpedig ezesetben a gazdasági növekedési ütem is szerényebb lehet, és értelemszerűen az adóbevételi oldalon is okozhat ez némi, alig pár tízmilliárd forintos elmaradást.

index.hu

 

A Fidesz politikusainak nyilatkozatai kapcsán a piaci elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy a durva kijelentések a kampányígéretekből történő visszatáncolást szolgálják. Egyes szakértők a jegybank beavatkozásának lehetőségét sem zárják ki, sok múlik a következő napokon.

Durva kijelentésnek nevezi Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője Szijjártó Péter mai mondatait, miszerint Magyarország vonatkozásában nem túlzás államcsődről beszélni. A kormány illetékesének mai szavai és a tegnapi piaci reakciók teljes figyelmen kívül hagyása is azt bizonyítja, hogy az új kormány továbbra sem hajlandó elfogadni a piaci realitásokat – írja elemzésében Tóth Gyula.

 

Nem szándékos?

Ugyanakkor nem hiszi, hogy a Fidesz szándékosan gyengíti a forintot. A piaci nyomás arra kényszerítheti a vezetést, hogy végül mégiscsak elfogadják a valóságot tekintettel a forint euróval szemben megfigyelt mozgására – írja az UniCredit elemzője utalva a 208-as szintet is megközelítő árfolyamra.

Tóth Gyula a következő lépések szempontjából fontosnak nevezte a hétvégére tervezett tényfeltáró bizottság első megállapításait, melynek következtében a kormány talán konkrét elképzelésekkel is előáll. Mindeközben feszülve figyeljük a forint frankkal szembeni árfolyamát, ami egy bizonyos szint elérése után a magyar jegybank beavatkozását is kiválthatja, mivel az kedvezőtlen hatással jár a pénzügyi stabilitásra.

 

Jöhet a jegybank?

A Nomura elemzője, Peter Montalto szerint a Fidesz szavai egyértelműen a kormány gazdaságpolitikájának csinálnak helyet. Az IMF és az EU viszont nem engedheti, hogy Magyarország letérjen az útról, így pedig a csődveszély is valószínűtlen. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen kijelentéseket lehet tenni anélkül, hogy felfordulást okoznánk a piacon, erősen megnőtt az esélye, hogy az MNB-nek kell közbeavatkoznia a forint védelmében.

A Goldman Sachs elemzője, Magdalena Polan szerint a Fidesz legutóbbi kommentjei annak a retorikának részei, ami előkészíti a kormány visszalépését a korábbi kampányígéretektől , egyben "puhítja" az IMF-et a közelgő tárgyalásokra. A túlzó kifejezések használata az előző kormány által hátrahagyott közpénzügyi állapotról nagyon hasonló ahhoz, ahogy az előző kormány is kommunikált és az Egyesült Királyságban tapasztalható legutóbbi kampánytaktikához is.

Arcmentés, kitáncolás

Voltaképp arcmentés folyik jelenleg, miközben valószínűleg fontos döntéseket hoznak a jövő makrogazdasági politikájáról, és előkészítik a fordulat bejelentését. Elsőként a "valódi" deficitet, majd egy két éves tervet kommunikálnak majd a hírek szerint. A Goldman úgy véli, a kedvező szcenárió a valószínű, vagyis az, hogy a kormány megegyezik az IMF-fel és az EU-val a fiskális konszolidáció folytatásáról, amelybe némi lazítás is bele fog férni a strukturális átalakítások következtében, amelyeket a párt kampányában megígért, és amelyek azonban még ugyancsak bejelentésre várnak.

A magyar kormány az ukrán és román kormánnyal került hasonló szituációba, ahol igen kemény tárgyalások folynak a nemzetközi szervezetekkel és hitelezőkkel a korábbi populizmus letörése, és a fiskális konszolidáció következetes végrehajtása miatt. Magdalena Polan megemlíti azt is, kockázatos lehet, ha a Fidesz úgy gondolja, hatékonyan tudja befolyásolni a forint árfolyamát (a párt korábbi nyilatkozatai szerint a gyenge forint támogatná a magyar gazdaságot), és ezért gondatlanul kommunikál a gazdaság állapotáról. A piac "büntetése" azonban gyorsan jöhet, a devizahitelesek számára fájdalmas, 300 euró forint árfolyamot hozhat, figyelmeztető jelzést adva az új magyar kormánynak.

A Fidesz vezető politikusainak "ítéletnapi szavai" a választási ígéretekből – például az adócsökkentésről szólóból – való kitáncolást szolgálják, illetve azt, hogy felkészítsék az embereket a kellemetlen intézkedésekre (pl. szociális támogatások és juttatások megnyirbálására) - mutatott rá kommentárjában Török Zoltán is. A Raiffeisen Bank budapesti makroelemzője úgy látja: rendkívül szűk a tér az új kormány számára a költségvetési manőverezésre, bár meglátása szerint némi deficittúllépés várható, hiszen a mostani 3,8 százalékos GDP-arányos idei hiánycél nem tartható.

Török meglátása szerint amíg nincs tisztán látás a Fidesz költségvetési terveiről, addig gyengélkedhet a forint és ez negatívan hathat a térség többi piacára is. Nagy valószínűséget ad ugyanakkor annak, hogy miután a mostani piaci zavar enyhül, megnyugszanak a kedélyek, akkor vissza fog tudni erősödni a forint az euróval szemben a 275-ös szint felé.

index.hu