Pörzse Sándor: Halálbüntetés hiánya = halál

Bándy Kata bestiális meggyilkolása újra felvetette a halálbüntetés visszavezetésének problematikáját. A Bar!kád-olvasók jól tudják, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése már a Jobbik eredeti programjában is szerepelt. A mostani felvetéseket azzal söpri le a kormányzati kommunikáció, hogy ehhez ki kéne lépni az Európai Unióból.

Vona Gábor: A politika értelme

Politikusnak lenni ma nem tiszteletre méltó dolog. Sőt, a politika és a politikusok közutálat tárgyai. Ennek ráadásul minden alapja meg is van. A hazai közélet rettenetesen kontraszelektált. Az aljasabb, a gátlástalanabb jut előre, neki áll a verseny. Már egyetemista koromban észleltem, ahogy a legtehetségesebb és legjobb diákok politikai érdeklődésük és vénájuk ellenére elkerülték az aktív szerepvállalást és inkább valami nyugodtabb, megbecsültebb hivatás után néztek.

A Bándy-rejtély

Július 8-án brutális módon megölték Bándy Kata pszichológust, az ügyben a cigány származású P. Lászlót gyanúsítják. Rengeteg a megválaszolatlan kérdés, a rendőrség kijelentette, hogy P. László egyedül ölhetett, azonban sokan úgy gondolják, egyedül nem tudta volna végrehajtani a gyilkosságot. A rendőrség valamilyen oknál fogva minél gyorsabban le akarja zárni az ügyet. Lapunk Pécsett járt, ahol kiderült, a közbiztonság eddig is rendkívül kritikus volt, a cigányok raboltak, fenyegetőztek és nem hagyták békében élni a lakosokat.

Magyarország: könnyek a harmadik világból

Magyarok tömeges kivándorlása Nyugatra, bűnöző cigányok által rettegésben tartott magyar vidék, a lábunk alól kicsúszó termőföld, helyünk az Európai Unióban. Négy, látszólag különböző téma, valójában azonban mindegyik összefügg a másikkal. Morvai Krisztina szerint az emberek nagy része olyan gondokkal küzd, hogy nem tudnak azz al foglalkozni, mi lesz Magyarországgal, mi lesz a magyarsággal. Pedig, mondta el a Bar!kádnak a Jobbik európai parlamenti képviselője, ezek a dolgok mind befolyással vannak életkörülményeinkre.

A nemzetközi zsidók és a behódolás kormánya

Magyarországon tetőfokára hág az antiszemitizmus. Állítólag. Ezt mondják Izraelből, ezt mondják az Egyesült Államokból, ezt mondják Európából és ezt mondják itthon is. Mi meg csak nézünk nagyokat. Antiszemitizmus? Akkor miért fokozódik az izraeli befektetések mértéke Magyarországon? Egy ellenségesnek mondott környezetben? Nem logikus. Akkor viszont mire megy ki a játék? A Bar!kád utánajárt.

Nyaralásmustra

A régi vicc szerint a gazdag magyarok téli sportja az osztrák sípályákon kezdődik, a középosztály ródlizik a környező dombokon, a dolgozóknak pedig csak a síkos járda marad, ahol összetörhetik magukat. Nyáron ez valahogy úgy néz ki, hogy a felső tízezer egzotikus országokba repül, az átlag keresetű magyar a Balaton-parton hekkezik, a kizsigerelt multidolgozó pedig csak a panel erkélyére ül ki napozni. A Bar!kád összeállításában a pénztárcákhoz mérten ad utazási tippeket.

Egy lépés előre, két lépés hátra?

„Jövő héten nem lehet válság. A naptáram már tele van” – szól a híres Kissinger-idézet. Talán ezen felbátorodva fogott hozz á a nemzetgazdasági tárca a 2013. évi központi költségvetési tervezet megalkotásához, mivel a törvényjavaslatban szereplő makropálya felvázolásakor az előterjesztő nem számolt kellőképpen a gazdasági válság elhúzódásából, az euróövezeti krízis eszkalálódásából fakadó kockázatokkal, sőt további bizonytalansági faktorokkal toldotta meg őket. A szükséges pénzügyi fedezet előteremtését és a várható gazdasági hatásokat tekintve egyik legvitatottabb lépés a kormányfő által nemrégiben bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv.

A kilátástalanság költségvetése

A kormány már idén nyáron, a rendkívüli ülésszakban benyújtotta a 2013-as költségvetést és a szavazás is megtörtént a fő számokról. Ez kívülről nézve akár jó is lehetne – mennyire előrelátó ez a politikai garnitúra –, azonban nincs másról szó, mint egy üres kommunikációs blöffről, az EU–IMF elvárásainak való megfelelési kényszer generálta hatalmas „ötletről”. Nevetséges és felelőtlen dolog úgy tervezni a jövő évet, hogy még az idei második negyedév adatait sem ismerjük.

Hajrá, Kolozsvár!

Magyar futballista miatt áll a bál Romániában és Erdélyben. Vass Ádám, az olasz Brescia játékosa a Kolozsvári Vasutashoz (mai nevén: CFR Clujhoz) igazolt, Kolozsvárt bemutatkozásakor magyar városnak nevezte, emiatt nekiesett az egész román politika.

Semmi rendkívülit nem teszünk, csak a dolgunk

A Bódva-völgyében próbáljuk tenni, amit ránk bízott a Gondviselés, és ha minden egyes felvidéki, illetve a magyarságát őrző ember így gondolkodna, akkor nem tartanánk ott, ahol jelenleg, hiszen tagadhatatlan tény, hogy itt, a Felvidéken is fogy a magyar. Azt akarom, hogy a főút mellett ne csak az legyen kitéve, Moldava nad Bodvou ötszáz méter múlva letérő, hanem az is oda legyen írva, hogy Szepsi. A megoldás nyilván az autonómia lenne, de ez a szó a szlovák parlamentben tabunak számít – mondta lapunknak Dobos Zoltán, a felvidéki magyarság kulturális életének motorja.

Árpád-kori emlékek

Magyarországot járva számos Árpád-korabeli építészeti alkotásra, zömében templomra bukkanhat az ember. Sajnos ezen épületek nagy részének létezéséről sokaknak fogalmuk sincsen, és – részben szándékosan – teljesen a feledés homályába merültek. Érdemes felkeresni ezeket a helyszíneket, megismerni ezek történetét, hiszen történelmünk, kultúránk alapjairól van szó.

Kelet-Zalából Nyugat-Somogyba

Itáliából jövet Lentinél érjük el a semmi másra nem hasonlító, gyönyörű zalai dombokat. Hogy a honvágy teszi vagy a művelt nyugatból való kiábrándultság, magunk sem tudjuk, de úgy tekintünk erre a vidékre, mintha a Mennyországba érkeztünk volna. Kicsit kies, kicsit élettelen, de a miénk. El is határozzuk, hogy teljesítünk néhány tucat kilométert a Kőszeg és Szekszárd közt futó Dél-dunántúli Kéktúrából. – Kenyeres Oszkár ezúttal Délnyugat-Magyarországot mutatja be az olvasóknak.

London harmadszor

Londonra figyel a világ, Londonra figyel Magyarország. Július 27. és augusztus 12. között az angol fővárosban rendezik meg a harmincadik olimpiai játékokat. Mi, magyarok igencsak el vagyunk kényeztetve, ami az olimpián szerzett aranyérmek számát tekinti. Egyfelől jogos az elvárás sportolóink irányába, ugyanakkor tény, hogy a világ versenysportja rengeteget fejlődött, olyan országok is felkerültek az olimpiai térképre, amelyeknek eredményeit korábban sokan megmosolyogták. A háromszoros aranyérmes vízilabda-válogatottól egy bronzérem csalódást jelenthet, míg például a férfi kézilabdacsapattól a pontszerzés is szép eredmény lenne. Szurkoljunk a 159 magyar sportolónak! Értékeljük helyén az eredményeket, a pontokat, egyéni csúcsokat, és közben bízzunk benne, hogy a hagyományoknak megfelelően előkelő helyen végez Magyarország a nemzetek rangsorában!

forrás: