Hazai cégvezetőket megszólaltatva a kedvezőtlen magyarországi beruházási és gazdasági kilátásokról számolt be részletesen a Bloomberg hírügynökség. Az összkép rendkívül szomorú: a nemzetközi vállalatok hazai cégei hiányolják a kiszámíthatóságot és felróják az új adókat (válságadók, csipszadó), amelyek rombolták a befektetők bizalmát. Pedig beruházások nélkül Magyarország sem számíthat gazdasági növekedésre.

A hírügynökség a népegészségügyi termékadóval, közismertebb nevén a chipsadóval kezdi beszámolóját. A 2010-es tervek szerint a magyar snackgyártó, a Chio Magyarország Kft. plusz forrásokat kapott volna a kölni anyacégétől, az Intersnack Knabbergebaek GmbH-tól, de aztán jött a csipszadó.

Az új adó tavalyi bevezetése azzal a következménnyel járt, hogy az anyacég nem a magyar leányának adta a forrást, hanem másik nem németországi üzemének. „Letöröltek bennünket a térképről, és egészen addig nem is foglalkoznak Magyarországgal, amíg nem változnak a jogszabályok” – idézi a hírügynökségnek nyilatkozó Ágyai Szabó Gábort, a Chio illetékesét a Portfolio.hu.

A hírügynökség által megkeresett hat – külföldi multi által fenntartott magyar vállalkozás – vezetője nem vállalta a nyilatkozatot névvel, mert attól tartanak, hogy ha kritizálják a kormányt, azzal sérülnek üzleti érdekeik.

A cikk megjegyzi: a kormány gazdaságpolitikai intézkedései elijesztik a nemzetközi befektetőket, közben pedig az Európai Unió recessziót jósol Magyarország számára az idei évre. Ezzel hazánk lesz az egyetlen nem euróövezeti uniós ország, amelyik gazdasági visszaesést szenved el. Közben a miniszterelnök úgy igyekszik kivédeni az európai adósságválság kedvezőtlen hatásait, hogy féken tartja a költségvetés hiányát.

A beruházások azonban 2008-tól 2011 végéig 1200 milliárd forinttal csökkentek a jegybank adatai szerint, ez GDP-arányosan 4 százalékos esésnek felel meg.

A beruházások visszaesését, és annak várható súlyos következményeit az Index június végén részletes elemzésben tárta fel. Mint megírtuk, a növekedés tartós beindulásának, vagyis a tündérmesének az egyik kulcstényezője, hogy mennyi beruházás valósul meg az országban. Márpedig Magyarországon a GDP-arányos beruházási arány mindössze 16 százalékos – és ráadásul ezeknek a beruházásoknak egy részéről is még 2010 előtt született döntés –, ami nagyon alacsony arány. A 2000-es évek első felében Magyarországon is 22-23 százalékos volt a beruházási ráta, ezt követően azonban fokozatosan csökkent, és 2011-ben már 17 százalék alá süllyedt. Csak három súlyos válságban lévő (vagy azon átesett) ország van mögöttünk az EU-ban: Írország, Izland és Görögország, továbbá a nálunk jóval fejlettebb Nagy-Britannia.

„Károsak az intézkedések hatásai, miután a beruházások hiánya rombolja a magyar gazdaság növekedési potenciálját” – fogalmazott William Jackson, a Capital Economics londoni, feltörekvő piacokért felelős közgazdásza. Hozzátette: ha Magyarországon elmaradnak a beruházások, akkor a régió leszakadó országa lesz a növekedés tekintetében.

Kozma László, egy német anyacég által működtetett vállalkozás ügyvezető igazgatója elárulta a hírügynökségnek, hogy idén már három üzleti tervet dobott el a változó szabályok miatt. Mindez oda vezetett, hogy a tőkejellegű kiadásokat visszavágta a vállalat, emellett pedig 10 százalékkal csökkentette a foglalkoztatottak számát.

forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/25/magyarorszag_letoroltek_a_terkeprol/

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarparlament.blog.hu/api/trackback/id/tr734678195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása